Ha túl sok, ha túl kevés

Na de mi történik akkor, amikor már úgy érzed, minden követ megmozgattál, de még sincs elég anyagod vagy nincsen elég forrásod?

Ha túl kevés:

  • Biztosan szétnéztél mindenhol?: Kerestél különböző kulcsszavakkal (keress szinonimákkal is!) a katalógusban? Jártál folyóiratcikkekért (hasonló kereső szavakat használva) a Matarkában? Ha nem riadsz vissza idegen nyelvű anyagoktól biztosan, szétnéztél az online forrásaink között is?
  • Lehet, hogy bővíteni kellene a kulcsszavaid listáját: Kisebb, nagyobb kategóriákkal például. Keress szinonimát vagy csonkolj. Ahol lehet, minden esetben használd a bővített vagy advanced search opciót. Ezáltal alapból megkapod a többmezős összekapcsolás lehetőségét. A csonkolás mindezek ellenére hasznos dolog. A legtöbb oldalnak pedig van használati útmutatója. Azokat sem ciki használni, csak tanulhatsz belőle, és garantáltan jobb keresési eredményeket fogsz kapni.
  • Szó csonkolásEz annyit jelent, hogy pl. egy csillagot teszel a keresett szó végére ezzel kiegészítve a keresést: mikroökonom*, pszichológ*. Ha egy szó után elé *-t teszünk, megkapjuk azokat a találatokat, melyben a szó egy összetett szó egyik tagja. Ha a szó után teszünk *-t, ismét bővebb találati listát kapunk, hiszen a szó toldalékolt alakjait is megkapjuk. Vedd figyelembe, hogy ez nem általános érvényű! A helyi katalógusunkban például * jel helyett % jellel tudod elvégezni.
  • Ugyanígy alkalmazhatóak a könyvtári katalógusok ismertetésénél megemlített Boole- vagy logikai operátorok (ÉS/VAGY/NEM). Külföldi oldalak esetében, ahol nincsen felkínálva a részletes keresés ott is érdemes ezeket használnod (AND/OR/NOT).

 

A másik véglet az, amikor túl sok találatod van:

  • Rendezés és Szűrés: Mit is jelent ez? Attól függően, hogy maga a felület mire alkalmas és neked mik az igényeid, teheted pl. előre a legfrissebb találatokat, vagy használhatsz abc-rendet, esetleg böngészhetsz csak a teljes szöveggel elérhető találatok között, vagy csak a tudományos források között. Ezeket online forrásaink esetében a bal oldali menü alkalmazásával tudod megtenni. A rendszer “intelligens”, így a leggyakoribb tárgykörökre további szűkítést tudsz alkalmazni.
  • “legfrissebb találatok elöl”: vannak olyan tudományterületek, ahol a legfrissebb a legjobb, ez azonban nem általános érvényű igazság. Van ahol pont ellenkezőleg, szinte gyanús, ha túl friss minden hivatkozásod. Miért? Mert ami friss, az új és korszakalkotó, de még nem volt idő leellenőrizni, számadást vonni és kiértékelni. Ez talán a teoretikusabb dolgozat esetében jön jól, amikor szeretnél te magad is gondolkodni a témán, és abból, amit olvastál, kiindulni. De ha valamit betonlábakra szeretnél állítani, akkor ez valóban nem a legjobb megoldás.
  • “abc-rend”: van, hogy tudod, mit keresel, de elveszik a találatok tengerében, ilyenkor pl. jól jöhet ez.
  • “csak teljes szövegű (úgynevezett: full-text) találatok”: ha bibliográfia összeállítása a cél, akkor nincs jelentősége, hogy valóban kézbe vehető-e (képernyőre tehető-e) egy adott szöveg. De ha a kutatáshoz szükség van magára a forrásra, akkor érdemes ezt a szűkítőt beállítani, mert így jó eséllyel csak valóban elérhető, letölthető, elolvasható szövegeket kapsz eredményül.
  • “lektorált” / “tudományos források”: nem mindegy, hogy hány kézen ment át egy anyag, hiszen több szem többet lát alapon, jobb és alaposabb egy mű, ha volt bírálója (“peer-review”) és/vagy szerkesztője. Ha ilyen forrásokat használsz (erre szűkítesz), nem kerülhetsz gondba a minőségük miatt.

Ha sokat olvasol a témáddal kapcsolatban, emiatt temérdek forrásod van, és azt gondolod, hogy mind jó lesz, az két dolgot jelenthet.
Az egyik, hogy nem elég szűk a témád, és mindenre ki akarsz térni. Ez nem jó taktika, mert el fogsz veszni írás közben.
A másik eset, ha tényleg mind a témádhoz kapcsolódik. Ekkor viszont csak jól járhatsz velük! Természetesen ahhoz, hogy erről megbizonyosodj, és mérlegelni tudj, alaposan át is kell olvasnod őket.